A lassú játék azt jelenti, hogy egy erős kézzel először csak passzolunk és/vagy megadunk, hogy aztán a későbbi tétkörkben egy nyitással illetve emeléssel váljunk aktívvá. Az a cél ezzel, hogy egy gyenge kezet reprezentáljunk, amivel a sajátunkénál gyengébb kezeket a potban tartunk, ahelyett, hogy egy emeléssel elijesztenénk őket.

A leosztás elején (legtöbbször a flopon) a passzívabb játékmóddal rendszerint kevesebb pénzt juttatunk a potba, mint egy emeléssel, viszont a lassú játékon keresztül a remélt extra nyeremény a későbbi tétkörökben összességében több értéket hoz.

A cikkben olyan lassú játékkal foglalkozunk, ahol adott szituációban három, vagy több játékossal állunk szemben. Heads-upban már nem beszélhetünk a klasszikus értelemben lassú játékról. Ennek ellenére természetesen jó lehet, hogy egy az egyben „késleltetjük" az emelést, tehát már nem a turnön (vagy flopon), hanem a riveren (vagy turnön) emelünk. Ezzel a koncepcióval most nem fogunk foglalkozni.

Miután kezdőként megértetted a játék felépítését, hamarosan felfedezed magadnak a lassú játékot. Az ellenfelet megpróbálod majd mesterségesen a potban tartani, hogy aztán váratlanul elhelyezhessél a turnön, vagy csak a riveren egy emelést, vagy egy check/raise-t. A sikertől motiváltan és azzal az érzéssel, hogy „kitrükközted" az ellenfelet, sokan csak későn veszik észre, hogy egy egyenes játékmóddal gyakran több értéket lehetett volna elérni, vagy esetleg el is veszítik a teljes potot, amennyiben nem védik a kezüket.

A Pokerstrategy sokaknak egy feszes agresszív stílust javasol, ami kevés helyet biztosít a lassú játéknak. Ahogy már utaltunk rá, a legtöbb esetben jobb a kezet egyenesen játszani, minthogy lassú játékot alkalmazzunk.

Ennek ellenére vannak olyan szituációk, ahol a lassú játék ígéri a legmagasabb EV-t, és fontos hogy ezt észrevegyük, hogy maximalizálhassuk a nyereségünket. A cikkből megtudhatod, hogy mikor lehet opció a lassú játék, és mikor nem.