Stratégiával a hosszú távú sikerért az online pókerben - regisztrálj most ingyenesen!

A legjobb stratégiák A helyes stratégiával gyerekjáték a póker. Szerzőink lépésről lépésre bemutatják, hogyan lehetsz te is sikeres.

A legokosabb elmék Tanulj meg pókerezni a legsikeresebb nemzetközi
profi játékosoktól az élő
edzéseken és a fórumban.

Ingyenes pókertőke A PokerStrategy.com teljesen ingyenes. Ráadásul még ingyenes pókertőke is vár rád.

Már PokerStrategy.com felhasználó vagy? Jelentkezz be itt!

StratégiaSit and Go

Preflop játék 3. rész: all-inok megadása és izolálás

A lecke feldolgozása előtt olvasd el a következő két stratégiai anyagot:

Már szereztél rálátást arra, hogy hogy mikor és hogyan szállj be egy leosztásba, ha előtted kicsit emeltek vagy limpeltek. Néha - különösen az SNG versenyek késői szakaszában - olyan játékhelyzetekben találod magad, amikor az egyik előtted ülő játékos minden zsetonját középre tolta. Az ilyen esetekben vagy dobsz, vagy megadod az all-int, vagy ha több zsetonod van az ellenfelednél, akkor te is all-in mész. Utóbbit hívjuk izolálásnak.

 

Fontos, hogy ismerd azokat a tényezőket, amelyekre ügyelve ilyenkor meg kell hoznod a döntést. Ez a lecke azt mutatja be, hogyan hozz optimális döntést három lépés követésével azután, hogy valaki all-in ment előtted. 

1. lépés: a szükséges zsetonrészesedés kiszámítása

Az első lépés az lesz, hogy kiszámolod a megadáshoz szükséges részesedést.
Oszd el a megadásnál kifizetendő zsetonok számát a potban található zsetonok számával, amelyhez előtte hozzáadtad a megadásnál kifizetendő zsetonokat.

Ezt most a következő 9-fős, hagyományos struktúrájú SnG-vel szemléltetjük:

Példánkban a 100/200-as vakszinten játszol, az ante pedig 25 zseton. Egy belső pozícióban játszó ellenfél 2000 zsetonnal ment all-in. BU-ként kell eldöntened, hogy megadod-e vagy sem. A megadás 2000 zsetonos befektetés lenne, ami azt eredményezné, hogy 2525 + 2000 = 4525 zseton lenne elvihető a potban. A nyereséges megadáshoz szükséges részesedés (tiszta cEV, és most nem foglalkozunk azzal sem, hogy mögötted lesz-e megadás vagy sem) 2000 / 4525 = 44,2%.

Ha kezed 44,2%-nál nagyobb részesedéssel rendelkezik az all-int bemondó játékos ellen, akkor hosszú távon mindig pénzt keresel a megadással (feltételezve, hogy a vakok mindig dobnak).

2. lépés: a kockázattöbblet és a megadások figyelembe vétele

Az előző példa már rámutatott arra, hogy milyen két problémával jár az, ha csak a tiszta zsetonEV-vel számolunk: egyrészt, figyelmen kívül hagyjuk azt a lehetőséget, hogy utánunk még valaki is beszállhat a leosztásba; másrészt, nem vesszük figyelembe az ICM-et, ami komoly hatással lehetne döntésünkre.

Ezek a problémák kockázatossá teszik a megadást, amit egyfelől akkor kell figyelembe vennünk, ha kiszámoljuk a szükséges zsetonalapú részesedés kockázattöbbletét. Ezt persze nagyon nehéz megtenni játék közben. Ezért szükséges kialakítanod magadban egyfajta ráérzést arra, hogy a különböző helyzetekben hogy alakul a kockázattöbblet. Azt is megpróbálhatod, hogy megjegyzed az SnG versenyek adott szakaszaihoz tartozó átlagos kockázattöbbleteket.

Most újra a fenti példát vesszük elő, amely egy 9-fős SnG 50/30/20-as kifizetési struktúrával. A kockázattöbblet ebben az esetben körülbelül 5,5%. Egy nyereséges megadáshoz 44,2% + 5,5% = 49,7% részesedésre lesz szükséged.

De ez még nem minden. Előfordulhat, hogy egy vagy több mögötted ülő játékos szintén megadja az all-int. A példában ők lehetnének a kis- és a nagyvak. Ehhez is hozzá kell igazítanod megadóskáládat. Nem dolgozhatsz kész számokkal, mivel annyira sok tényező van hatással a szituációra: például az utánad következő játékosok száma, zsetonállásaik, a kockázattöbblet vagy a játékosok sajátosságai. Általánosságban kijelenthető, hogy valamivel feszesebben kellene megadnod akkor, ha mögötted még ülnek játékosok.

Ezt legjobban úgy tudod beépíteni a számításba, hogy minden mögötted ülő játékosért 0,5%-ot adsz hozzá a már kiszámolt szükséges részesedéshez. Ez a legtöbb esetben egy ésszerű becslést eredményez. A példában ez azt jelentené, hogy 49,7% + 1,0% = 50,7%-ra nőne a szükséges részesedés.

Ha ülnek még mögötted játékosok, akkor a szükséges részesedés kiszámítása után adj hozzá játékosonként 0,5%-ot, hogy bevond ezzel a megadás lehetőségét is a számításba.

3. lépés: az all-int mondó ellenfél skálájának meghatározása

Most azzal kell folytatnod, hogy skálát rendelsz hozzá az all-int mondó játékoshoz, vagyis meghatározod, hogy milyen kezekkel mehetett all-in. Alapesetben elég lesz egy "feltételezett skála" hozzárendelése. Használhatsz előre összeállított all-in kézskála-táblázatokat, vagy egyszerűen vedd alapul azt a skálát, amivel te egy ilyen helyzetben all-in mennél. Ezután vond csak be a számításba azt, hogy ellenfeled lazább vagy feszesebb az átlagosnál, és ennek alapján módosítsd a skálát.

Ellenfeled all-in skálája a fenti a példában a következő kezeket tartalmazhatja: 33+, A7s+, A5s-A4s, K9s+, Q9s+, J9s+, T9s, ATo+, KJo+ (a kezdőkezek 16,6%-a).

pushing range

 

Utolsó lépésként pedig kezed részesedését kell kiszámolnod az ellenfeledhez hozzárendelt skála ellen, amit aztán össze kell hasonlítanod az első és a második lépésben kiszámolt részesedéssel, tehát a kockázattöbblet és a lehetséges megadó számításba vétele után kapott értékkel. Ha kezed részesedése nagyobb, mint a nyereséges megadáshoz szükséges részesedés, akkor érdemes lesz megadnod, vagy visszaemelned. Ha alacsonyabb, akkor dobnod kell.

Példánkban a 88+, AJs+, AQo+ (5,9%) skála több 50,7% részesedéssel rendelkezik Villian skálája ellen. Ha egy olyan kéz van nálad, ami ezen a skálán található, akkor adj meg vagy emelj vissza, minden más esetben pedig dobj.

Megadás, vagy izolálás?

Ha a megadás annyi zsetonba kerülne, hogy pot commiteddé válnál tőle, akkor nincs különbség aközött, hogy megadod ellenfeled all-inját, vagy te magad is all-in mész. Léteznek azonban olyan szituációk is, amelyekben a megadás még messze nem jelenti azt, hogy pot commited leszel, vagy csak bizonyos ellenfelek ellen, akik egy nálad kisebb stackkel ülnek az asztalnál. Ez például akkor lehetséges, ha az effektív stack a mögötted ülő játékosok vonatkozásában sokkal nagyobb, mint az all-int bemondó játékos stackje.

Ha nyereségesen tudsz megadni egy all-in ellen, de dobni szeretnél akkor, ha mögötted egy nagyobb stack akcióba lép, akkor jobb megadni ellenfeled all-inját (ezt angolul flatcall-nak hívjuk). Ezeket a kezeket pedig ki kell egyensúlyoznod, ezért skálád legerősebb kezeivel szintén csak meg kell adnod. Csak így biztosítható, hogy egy gondolkodó ellenfél ne zsákmányolhassa ki játéktervedet, mivel a megadás így nem fedi fel a kézerődet.

Teljes skáláddal adj meg, vagyis minden olyan lappal, amivel továbbjátszanál. Ha ezután rádemelnek, ott döntöd el, hogy megadsz vagy dobsz. Ettől a szabálytól akkor érdemes eltérni, ha ellenfeled sokkal feszesebben ad meg egy izoláló emelést. Ilyen helyzetek általában akkor adódnak, ha a kockázattöbblet különösen magas, például a buboréknál. Jobb ilyenkor olyan kezekkel izolálni az emelőt, amelyek a mögötted ülő bigstackek ellen is elég jók. Gyakran lesz a jobb megoldás, hogy a mögötted ülő ellenfelednek annyira megnehezíted a megadást, hogy eldobja azokat a kezeket is, amelyek ellen kezed csak egy coinflipet érne.

 Egy megadás akkor jobb az all-innál, ha megakadályozza, hogy pot commiteddé válj.

Következő lépések

Ellenőrizd kvízünk segítségével, hogy megértetted-e a lecke tartalmát.
Kvíz indítása
Tedd fel kérdéseidet, és vitasd meg észrevételeidet a többiekkel.
Beszélgetés