Stratégiával a hosszú távú sikerért az online pókerben - regisztrálj most ingyenesen!

A legjobb stratégiák A helyes stratégiával gyerekjáték a póker. Szerzőink lépésről lépésre bemutatják, hogyan lehetsz te is sikeres.

A legokosabb elmék Tanulj meg pókerezni a legsikeresebb nemzetközi
profi játékosoktól az élő
edzéseken és a fórumban.

Ingyenes pókertőke A PokerStrategy.com teljesen ingyenes. Ráadásul még ingyenes pókertőke is vár rád.

Már PokerStrategy.com felhasználó vagy? Jelentkezz be itt!

StratégiaSit and Go

Preflop játék 1. rész: nyitóemelés

A pókerleosztások első licitkörét preflopnak hívjuk, és még azelőtt zajlik, hogy megérkeznének a közös lapok.

SnG versenyeken sokféle preflop helyzettel találkozhatsz, mivel a versenyek szakaszai, illetve a zsetonállások nagyon különbözőek lehetnek. Egy adott megjátszás bizonyos zsetonállások esetén optimális lehet, míg több vagy kevesebb zsetonnal már lehet, hogy kevésbé jó döntés. Ugyanígy egy adott nyitásméret jól passzolhat egy adott játékhelyzethez, de ugyanez egy másikban akár hibás is lehet.

Ebből a cikkből megtanulod, hogy milyen preflop megjátszásokkal érdemes próbálkoznod akkor, ha előtted mindenki dobott, tehát ez a cikk első beszélőként használt preflop skáláid összeállításának elméleti alapjait mutatja be.

Első beszélőként a potban

Ha játszható kezed van, és előtted mindenki dobott, lehetőséged van első beszélőként beszállni az adott potba. Ez azt jelenti számodra, hogy választhatsz a limp - vagyis csak a nagyvak összegének kifizetése - és az emelés között. Limpelni alapvetően nem javasolt, szinte minden esetben jobb az emelés. Ezzel megszerezheted a kezdeményezés előnyét, de akár rögtön el is viheted a potot, ha mindenki dob.

Léteznek persze kivételes esetek. Legtöbbször akkor lesz érdemes mégis limpelni, ha egy laza, passzív asztalnál játszol, ilyenkor a jó implied odds miatt meg tudsz adni alacsony osztott párokkal vagy egyszínű, kapcsolódó lapokkal. Ez leginkább mikrolimiten fordulhat elő.

Tehát alapesetben mindig emelned kell, ha elsőként szállsz be egy potba. Nyitásaid méretezését pedig három tényezőtől tedd függővé: az effektív zsetonállás, az asztali pozíció és az adott helyzetben használt nyitóemelő skálád összetétele (ami persze újra a pozíciód, illetve a mögötted ülő játékosokról gyűjtött readek függvénye).

A folytatásban megmutatjuk, hogy mikor és miért kell módosítanod nyitóemelő skáláidat.

Effektív zsetonállások

Preflop akciód megválasztásánál a legfontosabb tényező az lesz, hogy mekkora az effektív zsetonállásod, vagy más kifejezéssel az effektív stacked. Zsetonjaid mennyisége képes arra, hogy korlátozza lehetőségeidet, de nem csak az számít, hogy hány zseton van előtted, hanem hogy mekkora az effektív stacked, vagyis zsetonállásod a többiek zsetonállásához viszonyítva!

Tegyük fel például, hogy 100BB-d van, a leosztásban részt vevő többi játékosnak pedig kevesebb mint 20BB-je maradt. Ebben az esetben nem számít, hogy 20BB-d vagy 100BB-d van, így a továbbiakban annak sincs értelme, hogy egy 100BB-s stackkel tervezd meg akcióidat.

Ha a leosztásban mindenkinél ugyanannyi vagy több zseton van, mint nálad, akkor az effektív zsetonállás megegyezik a te zsetonállásoddal. Ha néhány játékos előtt kevesebb zseton van, akkor az effektív zsetonállás mindig vagy a sajátod, vagy a leosztásban még résztvevő játékosok zsetonállásainak átlaga. Az alacsonyabbik ezek közül lesz az aktuális effektív zsetonállás. Ha két-három, a leosztásban még döntés előtt álló játékos zsetonállásai szélsőségesen különböznek, akkor érdemes a legnagyobbat és a legkisebbet törölni, hogy számításod ne torzulhasson tűlük.

A következő táblázatban olyan példákat találsz, amelyeknél az előbb felsorolt módszereket alkalmaztuk:

Zsetonállás (BB)
Ellenfél 1 Ellenfél 2 Ellenfél 3 Ellenfél 4  Ellenfeleid átlagos zsetonállása Hero effektív stackje



Hero: 10BB
20 30 25 15 (20+30+25+15)/4 = 22.5 10
6 6 12 12 (6+6+12+12)/4
= 9
9
2 6 10 20 (6+10)/2
= 8
8

Kis nyitóemelések

Széles nyitóemelő skálával alapesetben kisebbeket kell nyitnod, mint szűkkel. Ennek az ad értelmet, hogy a legtöbb ellenfél nem alkalmazkodik helyesen nyitóemelésed méretezéséhez. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kisebb nyitások ellen túl sokszor dobnak, a nagyobbak ellen pedig nem elégszer.

Azért tudsz szűk és erős skálával értéket nyerni és védekezni, egy szélesebbel pedig olcsón lopni. Ne feledd, itt a skáládon múlik minden, nem az egyes kezeken. Nyitóemelésed méretezését ezért soha ne konkrét kezdőkezekhez igazítsd.

Egy SnG korai szakaszában (tegyük fel, hogy még nincs ante, és mindenkinél körülbelül 50BB van), egy viszonylag erős skálával korai és belső pozíciókból ajánlatos 3BB-vel nyitóemelni. Cutoffból és kisvakként 2,5BB-vel, az osztógombról pedig az úgy nevezett minraise (2BB), vagyis a minimális emelés ajánlott. Törekedj arra, hogy a kisvak és a BU pozíciók nyitásméretezése zsetonállásodtól függetlenül állandó legyen.

Ha már 50BB alatt jársz, csökkentened kell EP, MP és CO nyitásaid méretét. A legjobb lépésről lépésre haladni, például amikor zsetonállásod 50 és 25BB közé esik. Ha 25BB alá kerülsz, a kisvak kivételével minden pozícióban már csak a minimumot emeld.

Az ante megjelenése nincs komoly hatással a nyitásméretezésekre. De az ante előtt még volt igazán jó okunk lopni sem, skálád ezért most szűkebb. Használj valamivel nagyobb nyitásméretezést, hogy több értéket nyerhess ki, és hogy megvédhesd skáládat.

Az ante megjelenése általában egybeesik azzal, amikor az effektív zsetonállás 50BB alá kerül, így könnyedén alkalmazhatod a lecke tanácsait.

Amikor nyitóemelsz, néha egy olyan kezet használsz, ami raise/fold skálád része (ez a jelölés azt a skálát jelenti, amelyikkel az a terved, hogy nyitóemelsz, de egy 3-bet ellen dobsz), egy shortstack pedig all-in mehet ellened.

Az ilyen helyzetekben fontos lesz az, hogy vizsgáld felül eredeti tervedet, vagyis gondold át, hogy biztosan dobod kell-e. Akár committed is lehetsz a shortstack ellen: a pot odds megadásra kötelez. Erről a koncepcióról a következő leckéből többet is megtudhatsz.

Az ilyen helyzetek lehetősége apró módosításokat követelhet meg tőled, például nyitóemelő skáládban csökkented az egyszínű kapcsoló lapok, illetve növelned a magaslapos kezek számát.

Nyitóemelésként openpush (Push-or-Fold)

A versenyek elején alkalmazható kis nyitóemelések használata csak akkor optimális, ha zsetonállásod nem esett 20BB alá, vagyis amíg nem vagy shortstack.

Amíg ellenfeleid csak ritkán adják meg minimális emeléseidet, egyébként pedig olyan stratégiával játszanak, hogy vagy all-in mennek vagy dobnak, akkor a minraise egészen addig következetesen használható, amíg nem lesz túl kicsi a stacked a minraise/fold játékhoz. Ha egy minraise után már pot committed vagy, már nem játszhatsz minraise/foldot. A mindenkori körülményektől függ, hogy mikor jutsz el erre a pontra, de a határ általában 8-9BB.

Más taktikát kell azonban választanod abban az esetben, ha ellenfeleid túl gyakran adják meg minimális emeléseidet, vagy zsetonállásod túl alacsony.

Ezt a taktikát úgy hívjuk, hogy push-or-fold , ami azt jelenti, hogy ha hajlandó vagy beszállni a potba, akkor rögtön all-in mész (openpush). Ezzel tudod megakadályozni azt, hogy ellenfeleid csak megadják nyitóemeléseidet olyan esetekben, amikor postflop nem éreznéd magad biztonságban egy bizonyos kezdőkézzel. Arra is jó továbbá, hogy dobási részesedésed a lehető legnagyobb legyen. Egyetlen hátránya, hogy a push-or-fold csak kis stackkel alkalmazható, máskülönben a haszon/kockázat arány kedvezőtlenül alakulhat.

Ha ellenfeleid gyakran adnak meg minimális emeléseket, a push-or-fold taktika 14BB effektív stack alatt alkalmazható, olyan helyzetekben pedig, amikor a kockázattöbblet magasabb (például a buboréknál), akár 20BB-ig is játszhatsz push-or-fold-ot.

Ha az effektív zsetonállás 8-9BB alatt van, alapesetben játssz mindig push-or-fold-ot. 20BB felett mindig kis nyitóemelésekkel szállj játékba, és soha ne menj rögtön all-in.

Nyitóemelő skálád összeállítása

Ha az effektív stack 8 és 20BB közé esik, választhatsz a minraise és az openpush között. Ezt a döntést nem csak ellenfeled jellemző játéka alapján, hanem saját kezdőkezed figyelembe vételével kell meghoznod. Ideális esetben skáládat két részre kell felosztanod: egy openpush skálára és egy kisebb nyitóemelésekhez használt skálára. Utóbbi skála újabb két részből áll: egy raise/call és egy raise/fold skálából.

Kezdd azzal, hogy összeállítod openpush skáládat. Ezt a skálát érdemes szűken tartani. Blöffjeiddel (raise/folds) olcsón szeretnél lopni, legjobb kezeiddel (raise/calls) pedig ugyanúgy szeretnél nyitni, hogy ne tudjanak kizsákmányolni. Máskülönben ellenfeleid folyamatosan támadnák kis nyitóemeléseidet, és mindig dobnod kellene.

Ebből adódóan az openpush skálád felülről korlátozott lesz. Ez azt jelenti, hogy teljes skálád legerősebb kezeit nem tartalmazza. Fontos, hogy csak olyan skálával szállj be all-innal, amely elég erős ahhoz, hogy a felülről korlátozott skálát ne tudják kizsákmányolni. Ezzel egyidőben annyira gyengének is kell lennie, hogy nyereséget termelj, amikor ellenfeleid a megadás helyet dobnak. Ez jellemzően egy szűkebb skálát jelent: alacsony vagy közepes osztott párok, közepes vagy erős egyszínű, közvetlenül vagy gapekkel kapcsolódó lapok, broadway kezek és suited ászok. Azt is vedd számításba, hogy magas kockázattöbblet esetén az a legjobb megoldás, ha teljes nyitóemelő skáláddal openpusht játszol.

Ha az openpush skála már kész, a többi már gyerekjáték. Minden olyan kezdőkéz, ami nincs rajta ezen a skálán (erősebb kezek) már a raise/call skála része lesz. Ezután a legközelebb eső kezek közül válogatod össze a lehető legnagyobb mennyiséget, tehát azok közül, amiket egyébként dobnál. Mivel azt feltételezed, hogy ellenfeled nem alkalmazkodik, és all-inig emel vissza az ilyen emelések ellen, ezeket hozzáadod raise/fold skáládhoz.

Most bemutatunk egy olyan nyitóemelő skálát, amit már minraise és openpush skálákra osztottunk:

raise/call: 66+, A7s+, A8o+ (#154)
raise/fold: K7s-K2s, A5o-A2o, K8o-K4o, QTo (#144)
openpush: 55-22, A6s-A2s, K8s+, Q9s+, J9s+, T9s, 98s, A7o-A6o, K9o+, QJo (#176)

Összegzés

Ebből a leckéből a következőket tanulhattad meg:

  • Ha első beszélőként szállsz be egy potba, mindig emelj!
  • Emelésed méretezése függ az effektív zsetonállástól, asztali pozíciódtól és nyitóemelő skálád összetételétől.
  • Akkor kell push-or-fold-ot játszanod, ha zsetonállásod 8-9BB alá esik. Ha azonban ellenfeleid gyakran megadják nyitóemeléseidet, akkor már akár 14BB alatt, olyan helyzetekben pedig, ahol magas a kockázattöbblet, akár már 20BB alatt is ajánlott.
  • Ha ellenfeleid nem adják meg minimum emeléseidet, akkor azzal tudod kizsákmányolni őket, hogy openpush skáládat amennyire csak lehet szűken, raise/fold skáládat pedig amennyire csak lehet szélesen tartod.

Következő lépések

Ellenőrizd kvízünk segítségével, hogy megértetted-e a lecke tartalmát.
Kvíz indítása
Tedd fel kérdéseidet, és vitasd meg észrevételeidet a többiekkel.
Beszélgetés
 

Hozzászólások (2)

#1 666ggg, 15.01.21 10:29

Az, hogy ez a cikk bronz, fix-limites terminológiával élve a strategy wtf-range-éhez tartozik, hiszen jócskán épül ezüst, de lehet, hogy még arany tartalmakra is. Szerintem.

#2 bundasbandi, 15.02.01 13:49

Most már tudom honnét jött a sok idiótának a minreiseléses ötlete.<br /> A minreiselés egyetlen ember ellen működik a szikla ellen az összes többi ellen semmit nem ér.<br /> Ez egy nagy 1 es ez a cikk!