Stratégiával a hosszú távú sikerért az online pókerben - regisztrálj most ingyenesen!

A legjobb stratégiák A helyes stratégiával gyerekjáték a póker. Szerzőink lépésről lépésre bemutatják, hogyan lehetsz te is sikeres.

A legokosabb elmék Tanulj meg pókerezni a legsikeresebb nemzetközi
profi játékosoktól az élő
edzéseken és a fórumban.

Ingyenes pókertőke A PokerStrategy.com teljesen ingyenes. Ráadásul még ingyenes pókertőke is vár rád.

Már PokerStrategy.com felhasználó vagy? Jelentkezz be itt!

StratégiaNo limit midstack

Kis letétes stratégia: Esélyek és jók

Videó: Kattints ide

Bevezetés

A tartalomból:
  • Milyen lapok segítik a kezed?
  • A kockázat és a nyereség kiegyensúlyozása
  • Nem minden segítő lap segít valójában
A húzó kezek olyan nem kész kezek, melyeknek szükségük van még meghatározott lapok felbukkanására az asztalon ahhoz, hogy kész kézzé váljanak. A kezdő részben található stratégia nem tisztázza teljesen, hogyan kezeljük ezeket a kezeket.

A cikk megismertet a póker matematikai alapjaival. Meg fogod tanulni, hogyan számold ki húzó kezed nyerési esélyének százalékát, és hogyan határozd meg, hogy játszd meg nyereségesen a kezed.

A cikk három központi fogalom kifejtésével foglalkozik:

  • Jók

    A jók azok a lapok, melyek javítanak a kezeden

  • Esélyek

    Az esélyek mondják meg, hogy milyen valószínűséggel lesz az asztalon megjelenő következő lap az egyik jód.

  • Banki esély

    A banki esély a lehetséges nyereség és a megadandó emelés összege közötti kapcsolatot mutatja meg. Így egy kockázat-haszon arányt jelenít meg. Ha ezt összevetjük az esélyekkel, akkor meg tudjuk mondani, hogy megtérül-e adott emelés megadása annak reményében, hogy húzónk kiegészül.

Figyelem: Ez a cikk az egyes játékváltozatokhoz igazítva több verzióban is létezik. Ha el szeretnéd olvasni a nagy letétes stratégiához készült Esélyek és jók című cikket, akkor kövesd ezt a linket: Esélyek és jók – nagy letétes stratégia


Videó: Kis letétes stratégia - Esélyek és jók
.
Video anschauen

A cikk tartalmát megnézheted videón is. Kattints a bal oldali képre a videóablak megnyitásához.

Érdemes azonban a cikket is elolvasni, hogy tényleg megértsd a stratégiát, ez meg fog látszani a pókerszámládon.

Jók - Mely lapok segítik kezed?

Az összes lap, mely javítja kezed, és ezzel valószínűleg a legjobb kézzé teszi, ha leosztásra kerül jónak számít. A hangsúly a „legjobb kézzé teszi"-n van, melyre még kicsit később visszatérünk.

A) PÉLDA
 

Ez első látásra egy használhatatlan kéz. Ezzel a kézzel nem nyerheted meg a bemutatást. Ugyanakkor van esélyed arra, hogy erős kezed legyen, egész pontosan sorod, ha egy ászt vagy egy hatost osztanak a turnön vagy a riveren.

Ezek a lapok, Az ászok és a hatosok, a te jóid (még mindig a pakliban vannak). Kérdés, hogy összesen hány jód van. A válasz viszonylag egyszerű, ha arra gondolsz, hány ász és hatos van egy pakliban. Minden lapból négy van, így összesen 8 jónk van. Ha csak egyet is leosztanak ebből a 8 lapból, akkor erős kezünk lesz.

Jóid

 

B) PÉLDA
 

Egy kicsit jobb a helyzet. Nemcsak minden ász és hatos segít minket sorhoz, hanem minden treff flösst is ad.

Jóink száma így több lett. Először is minden treffet jónak számolhatsz, ami még felbukkanhat az asztalon. Összesen 13 egyszínű lap van a pakliban, ebből 4 már leosztásra került, összesen tehát13-4=9 jó segíthet flösshöz. Az előző példában szereplő 8 jót hozzáadhatjuk ehhez. Viszont a 8 jó hozzáadása után, amivel az előző példában számoltunk, kettőt le kell vonnunk, egész pontosan a treff hatost és a treff ászt, mivel ezeket a lapokat már számításba vettük a treffek számának meghatározásakor. Ezért összesen 9+6=15 jónk lesz:

Jóid


 

TOVÁBBI PÉLDÁK
  • Flösshúzó - 9 jó

    13 egyszínű lap van a pakliban, ebből 4 már leosztásra került, összesen tehát13-4=9 jó segíthet flösshöz.

     

     

  • OESD (nyílt végű sorhúzó) - 8 jó

    Minden 4 és minden 9 kiegészíti húzónkat sorrá. Ezért a nyílt végű sorhúzónak 8 jója van.

     

     

  • Két magaslap (Overcards) - 6 jó

    3 ász és 3 dáma maradt még a pakliban, amikkel csúcs párunk lesz. Ezért 6 jód van 2 magas lappal.

     

     

  • A pár esélye hogy két párrá vagy drillé fejlődjön - 5 jó

    A pakliban maradt 2 nyolcassal drillünk lesz. A 3 hátralévő király közül egy pedig két párrá javítja kezünk. Ez összesen 5 jó ahhoz, hogy kis párnál erősebb kezed legyen.

     

     

  • Belső sorhúzó (Gutshot) - 4 jó

    A belső sorhúzó, vagy lyukas sor azt jelenti, hogy egy „belső" lap hiányzik a sorodhoz. Pontosan 4 van egy lapból, a példában a kettesből. Ezért belső sorhúzóval 4 jód van.

     

Esélyek - Milyen valószínűséggel egészül ki a húzóm?

Szóval mire is utal valójában az esélyek kifejezés? Egyszerűen fogalmazva ezt használjuk annak a valószínűségének kifejezésére, hogy húzónk kiegészül.

Esélyek = Kezet nem segítő lapok: Kezet javító lapok

Ezt a fajta jelölését az esélyeknek Odds against-nak (esélyek szemben) hívják, mert annak valószínűségét mutatja meg, hogy kezed nem javul. Hány alkalommal egészül ki húzóm és hány alkalommal nem - hogy néz ki ez az arány? Ez nem más, mint az esély. Ez a fajta jelölése a valószínűségnek megkönnyíti a döntést abban a kérdésben, hogy megtérül-e megjátszani az adott kezet, amit mélyebben ismertetünk a következő fejezetben.

Térjünk vissza még egyszer az előző példához:

 

5 lapot már ismersz a flopon, a kezedben levő kettőt és az asztalra leosztott hármat. Így 47 lap marad a pakliban, ami még leosztásra kerülhet (összesen 52 lap van egy pakliban). Ebből a 47 lapból 8 egészíti ki húzódat, míg 47-8=39 lap nem segíti kezed jobb kézzé javulását. Összefoglalva, az esélyed a turnön 39:8, ami egyszerűsítve közel 5:1.

Kezet nem segítő lapok száma = Leosztható lapok - Kezet segítő lapok száma

5 lapot már ismersz a flopon, a kezedben levő kettőt és az asztalra leosztott hármat, ezért 52-5 = 47 ismeretlen, még leosztható lap van. A turn után 46 ilyen lap lesz. A kezedet segítő lapok a jóid. Az előző számításokat felhasználva a következő szerint egyszerűsíthetjük:

Esély a turn-ön = (47 - jók száma) : jók száma

Az esélyek használatára akkor kínálkozik lehetőség a kisletétes stratégiával, ha a nagyvakban ülsz, és előtted csak megadnak, ezért ingyen nézhetsz flopot, amikor húzó kezet találsz.

Esélyek és jók


Jók
Esély a turnön
(1 lap)
Esély a turnön és a riveren (2 lap)
Példák
1
46:1
22.5:1
Hátsóajtós flösshúzó (a következő két lap ugyanabból a színből lesz)
2
22.5:1
11:1
Párból három egyforma lesz
3
15:1
7:1
 
4
11:1
5:1
Belső sorhúzó (Lyukas sor, Gutshot)
5
8:1
4:1
Párból két pár vagy három egyforma lesz
6
7:1
3:1
 
7
6:1
2.5:1
 
8
5:1
2:1
Nyílt végű sorhúzó (OESD)
9
4:1
2:1
Flösshúzó
10
3.5:1
1.5:1
 
11
3.5:1
1.5:1
 
12
3:1
1:1
Flösshúzó és lyukas sor
13
2.5:1
1:1
Nyílt végű sorhúzó és egy pár (ami két párrá vagy három egyformává fejlődhet)
14
2.5:1
1:1
Flösshúzó és egy pár (ami két párrá vagy három egyformává fejlődhet)
15
2:1
1:1
Flösshúzó és nyílt végű sorhúzó

Banki esély - Nyereségesen tudom megjátszani a kezem?

Most, hogy az esélyek használatával már meg tudod állapítani, milyen valószínűséggel egészül ki húzód, az egyetlen megválaszolatlan kérdés: hogyan használd fel ezt a tudást a játék során?

Használjuk újra a már megszokott példát:

 

Koncentráljunk egy konkrét, valódi pénzes, no-limit játékhelyzetre. A flopon egy ellenféllel nézel szembe és a fenti kezeket tartod. A pot mérete $10. Ellenfeled $2-t emel. Megéri megadni a $2-t, hogy megnézzük a turn lapot?

  • A pot mérete ellenfeled emelése előtt: $10
  • Ellenfeled emelésének összege: $2
  • A lehetséges haszon: $12
  • Az emelés, amit meg kell adnod: $2

Amint már tudjuk, az esély a sor eltalálására a turnön megközelítőleg 5:1. Ez azt jelenti, hogy hat esetből egyszer fogsz sort találni. Tegyük fel, hogy ha lejön a sorod, akkor mindenképpen megnyered a játékot. Ez azt jelenti, hogy hat esetből egyszer $12-t nyersz. Feltételezve, hogy mindig kiszállsz a kezeddel, ha nem találsz sort a turnön, a maradék öt esetben a hatból, veszíteni fogsz $2-t.

Ez azt jelenti, hogy hat esetből ötször veszítesz $2-t. Az összesen $10. Ugyanakkor $12-t nyersz egyszer. A nettó nyereséged tehát, amit úgy számolhatunk ki, hogy az összes nyereségből kivonjuk az összes veszteséget, $12 - $10 = $2 lesz. Ezek alapján, hosszútávon megtérül megadni az emelést, mivel minden hat játékkal $2-t fogsz nyerni átlagosan.

Ilyenkor a banki esélyek alapján döntünk. Ez fejezi ki a kapcsolatot a megadandó emelés és az elérhető nyereség között. Ez nem más, mint egy költség/haszon arány.

Banki esély = lehetséges nyereség : a megadandó emelés mértéke

A fenti példában a pot mérete $10 volt. Ehhez adtuk hozzá a $2-t, amit az ellenfél emelt, megkapva a teljes elérhető nyereséget, ami 12$. $2-t kellett fizetned a játékban maradásért, és a turn lap megnézéséért. A banki esély így $12 : $2 vagy egyszerűsítve 6:1.

Ahogy az a 6:1 és 5:1 arányok alapján könnyen látható, a szabály egyszerű:

Ha a banki esély magasabb, mint a húzó kéz kiegészülésének esélye, akkor nyereséget fogsz elérni hosszútávon. Ha a banki esély alacsonyabb, akkor veszteséget termelsz hosszú távon.

Mi történik, ha az ellenfél $4-t emel a $2 helyett? A lehetséges nyereség $10 + $4 = $14 lesz egy kézzel. A másik oldalról a banki esélyed $14 : $4-re változik, ami egyszerűsítve 3.5:1-et jelent. Ezért ilyenkor már nem éri meg megadnod az emelést. A legjobb tanács, hogy szállj ki a kézből, mivel veszteséget termel a további játék hosszú távon.

A számítás pontosan így néz ki: $14-t nyersz hat alkalomból egyszer. $4-t veszítesz ötször a hat alkalomból. Hat próbálkozásból átlagosan $14 nyereséget fogsz elkönyvelni, míg $4 * 5 = $20-t fogsz veszíteni, ami összesen $6 veszteséget jelent hat alkalmanként.

Leértékelt / módosított jók

Térjünk vissza a jók témájához, és módosítsunk kicsit az eredeti példánkon:

 

A jókról szóló fejezetben azt számoltuk ki, hogy 8 jónk van ebben a helyzetben, mivel minden ász és minden hatos megjelenésekor sorrá fejlődik kezünk.

Jóid

Mi történik akkor, ha egy olyan ellenféllel állsz szemben, aki a következő lapokat tartja:

A kőr ász és hatos sort ad ugyan neked, ugyanakkor ellenfeled megcsinálja velük a flössét, és jobb keze lesz. Ezért ezt a két lapod nem tekintheted a jóidnak többé. Így csak 6 maradt az eredeti 8 jódból. Ezt hívjuk a jók leértékelésének vagy módosításának.

A leértékelt jóid

Nyilvánvalóan nem tudhatod ellenfeled lapjait, de elég jó esély van arra, hogy éppenséggel két kőrt tartson. Ilyenkor nem számolhatsz 8, úgynevezett"tiszta" jóval, amivel megcsinálhatod sorodat. Le kell értékelned, egész pontosan azon lapok számával, amik ugyan javítják a kezed, de ellenfeledét egy, a tiédnél jobb kézzé javítják ezzel egyidejűleg.

Ennél a példánál okkal feltételezhetjük, hogy nem számolhatunk mind a 8 jónkkal, és azt is, hogy ellenfelünknek több jója van. Továbbá az ellenfél játékstílusából következtethetsz arra, hogy van-e a kezében flösshúzó, vagy sem.

Van más ok is a jóink leértékelésére, mégpedig akkor, ha ellenfelünk olyan lapokat tart, mint a következők:

Ilyenkor 4 lappal, konkrétan a hatosokkal, le kell értékelnünk jóink számát, mivel ezek ellenfelünknek erősebb sort adnak. Ebben az esetben csak 4 jóval számolhatunk.

 

A leértékelt jóid ilyenkor

Nagyon fontos, hogy reálisan állapítsuk meg, és értékeljük le jóink számát, hogy a megfelelő döntést hozhassuk az esélyeinket illetően egy nem kész kézzel. Nagyon ritkán számolhatsz csak az összes jóddal, különösen igaz ez akkor, amikor több ellenféllel nézel szembe. Könnyen elképzelhető, hogy valaki jobb húzó kezet tart. Ugyanakkor ellenfeleid tarthatnak a tiéddel megegyező húzót is. Sok minden vezethet bukáshoz akkor is, amikor eltaláljuk az egyik jónkat. Ezért ritkán feltételezheted azt, hogy minden jódra számíthatsz.

Mindig fel kell tenned magadnak a kérdést: A jóim közül melyek teszik biztosan a legjobbá a kezem az aktuális helyzetben? Ha nyílt végű sorhúzót tartasz, de az asztal flösshúzóra is lehetőséget ad, a legtöbb esetben csupán 6 leértékelt jóval számolhatsz.

Az alacsonyabb limiteken játszók különösen szeretnek megjátszani minden egyszínű kezet, a flössesély miatt, ezért viszonylag sokszor és következetesen le kell értékelned 2 jót, különösen, ha többen vagytok játékban

Amikor szembesülsz azzal a kérdéssel, hogy hány jódra számíthatsz valójában, elsőként fel kell tenned magadnak a kérdést: milyen, a tiédnél jobb kéz lehetséges, és mekkora a valószínűsége, hogy ez a kéz játékban van. Minél több ellenfeled van, annál valószínűbb, hogy egyikük a tiédénél jobb húzót tart. Alacsonyabb limiteken a kapcsolódó lapokkal, mint a 87, 54 vagy 86 és az egyszínű lapokkal sokkal gyakrabban lépnek játékba, és ezt mindig számításba kell venned a jóid meghatározásakor.


Összefoglalás

Ismételjük át:

  • Az esély a következő kapcsolatot mutatja meg: Kezet nem javító lapok: Kezet javító lapok
  • A banki esély a következő kapcsolatot mutatja meg: Lehetséges nyereség: Befektetés

A húzó akkor játszható nyereségesen, ha banki esély jobb, mint a javulási esély. Vagyis azokban az esetekben, amikor eltalálod a húzódat többet nyersz, mint amennyit azokban az esetekben vesztesz, amikor nem találod el a húzódat.

A hosszútávon megtérülő játék eszenciája, hogy megértsd és megtanuld az esélyek, és a banki esély fogalmát, amik segítségével elsajátítod a póker matematikai alapjait. Annak ismerete, hogy mikor éri meg megadni egy emelést, valamint tudni azt, hogy mennyit kell emelni ahhoz, hogy ellenfelednek ne érje meg megjátszania húzó kezét, vagyis „nem biztosítani számára megfelelő banki esélyt" az alapja a stratégiai játéknak. Szentelj időt arra, hogy biztosan elsajátítsd ezeket az alapokat, mivel ez valóban nagy lökést adhat a játékodnak és a bankrollodnak.

 

 

Hozzászólások (34)

#1 Attischa, 08.04.11 19:08

Fene:) Angolul van:)

#2 Attischa, 08.04.11 19:10

Szorakozik velem ez a lassu... már látom Hungarisiul is:)

#3 kisike, 08.04.14 08:08

Magyar a cikk, viszont néha átvált angolra. (CTRL F5)

#4 primarcha, 08.04.14 20:22

érdekes, ha visszalépsz egy oldalt majd előre, átvált magyarra :)<br /> a linkeléssel van gond sztem

#5 HZsolt01, 08.04.18 11:08

FRISSÍTSETEK HA ANGOL!! ;)

#6 Spica, 08.04.23 11:18

8. kérdésnél a bankesély 3:1, flösshúzónál az esély 4:1. Akkor miért érdemes megadni?

#7 Donat89, 08.05.17 10:30

Ezt nem igazán értem... most írtam valószínűség számításból, és elég jó vagyok matekból... viszont egy nem biztos eseménynek nem lehet 1:1 aránya... vegyük példaként a flösshúzó+nyílt sor kombinációt.<br /> <br /> A flopp után a turnön jó nekem: 9 szín + 8 lap, de a 8 lapból 2 már felsoroltam a 9 színnél, így összesen 15 lap jó nekem, és 47 van még hátra. Az esély tehát: 15:32. Na már most. Ha a turnon nem jött fel nekünk lap, az azt jelenti, hogy a maradék 32 kártyából jött fel valami, azaz a kiegészítő eseményt kell figyelembe venne: ennek az esélye 17:32 - hez. Ekkor nézzük a River esélyét: továbbra is 15 lap jó nekem, de már csak 46 kártya van, azaz: 15:31. A kettő szorzatát kell néznük, azaz: 17:32 x 15:31 = 0,257 hiszen a két eseménynek együtt kell bekövetkeznie: (azaz, vagy bekövetkezik az első esetben a kész kéz... esélye: 15:32 --> 0,469, vagy pedig a turnon nem jó lap jön fel (esélye: 17:32) ÉS emellett a riveren pedig jó lap (aminek külön az esélye: 15:31) de mivel ott az a fránya ÉS, ezért a kettőnek egyszerre kell bekövetkeznie, ergo az esélye: 17:32 szorozva 15:31 ami 0,257. Az esélyünk tehát összesen 0,469 + 0,257 ami = 0.726 és nem pedig egy. Úgy gondolom matematikailag ez így korrekt.

#8 Donat89, 08.05.17 10:37

És még egy kis kötözködés. Elnézést, nekem is nagyon tetszik ez az oldal, de úgy gondolom, hogy itt egy kis bibi van. Szóval a klasszikus valségben a kedvező eseteket nem a kedvezőtlen esetekhez mérjük (ami fontos mérőszám, de valószínűségnek nehezen nevezhető) tehát pl egy nyitott sornál, ahová 8 lap jó nekünk, nem azt mondjuk, hogy 8:39 (ami 0,2 kb), hanem 8:47-hez, hiszen ennyi lap van hátra, az esélye tehát, hogy jó lap jön fel turnon: 8:47 = 0,17 ami ugyebár nem 0,2. Ha szeretnénk ehhez hozzávenni a river esélyét is a lentebb általam írt módon:<br /> 8:47 + [(39:47) x (8:46)] = 0,315 kerekítve. Ami azt jelenti, hogy a nyitott sorunk ilyen eséllyel fejlődhet kész kézzé turnon VAGY riveren. Legalábbis szerintem. :)

#9 gyimike, 08.06.15 13:23

Üdv mki!<br /> <br /> Donat89 én nem értem amit írtál...<br /> Matematikailag jók a számítások, csak az így kiszámított valószínűségeket nem értem, hogyan tudod pl. a bankeséllyel összeegyeztetni?<br /> Mivel körönként van licit (összesen 4 licit kör), azért a bankesély is licit körönként változik, szóval ha a turn-ön emelt vki, és meg kell adnod, akkor mi alpján döntesz: 15:32 vagy 15:31*17:32? Mert a szorzatot is a turn-ön számoltad, hogy mennyi az esélye annak, hogy most semmi sem jön, de a riveren igen...<br /> Ennyi erővel már preflop kiszámolhatnád, mennyi az esélye pl. hogy csak a river-re lesz [four of a kind]-od...<br /> Azt hiszem a szorzatokat figyelembe véve kevesebb kezet fogsz jól megjátszani, mint egyébként. Bár nyerni fogsz, csak nyerhettél volna többet is....<br /> Szerintem...

#10 speedminton, 08.07.16 21:26

Sziasztok!<br /> <br /> Donat89-nek válaszolni. Én matek szakra járok...<br /> Amit a cikkben leírtak, az jó. Kétféleképp számolhatunk valószínűséget itt a pókerben, egy, amit a cikkben leírtak, kettő, a matematikában úgynevezett visszatevés nélküli modell alapján.<br /> Abban igazad van, hogy a klasszikus valséget kedvező esetek száma : összes esetek száma alapján számoljuk, de itt nem ezt használják, hanem a jó és a rossz eseteket hasonlítják össze, mert így könnyebben lehet a banki eséllyel összehasonlítani.<br /> Az, hogy két dolognak 1:1-hez az aránya, az azt jelenti, hogy 50-50%-ban következnek be, 2 esetből 1-szer az egyik, 1-szer a másik. Ezt teljesen félreértetted. Tehát ebből az arányból ki tudod számolni a húzód kiegészülésének valószínűségét is.<br /> Az gondolom OK, hogy a turnön hogy számolják ki az arányt.<br /> A turnön és a riveren együttvéve pedig a következőképp kell:<br /> Vegyük a te pl.-ád, a flösshúzót. Két esetet kell figyelembe venni: 1) a turnön nem esik le egyik jód sem 2) a turnön leesik az egyik jód. 1)-nél: (47-9):9=4:1 az esély arra, hogy NEM egészül ki a húzód (a cikkben ugyanis ezt számolják, nem pedig azt, hogy kiegészül). A másik esetnél annak az esélye, hogy NEM egészül ki a húzód 0, merthogy kiegészül, már a turnön.<br /> Így a turnön és a riveren együttvéve annak az esélye, hogy húzó kezed nem egészül ki: (4:1+0):2=2:1. Ez azt jelenti, hogy annak a valsége, hogy kiegészül a húzód: (ez 3 esetből 1-szer fordul elő az arányokból adódóan) 100:3=33,3%.<br /> Az esetleges eltérések a táblázatban foglaltakkal a néhol durva kerekítések miatt adódnak.<br /> Ha egyből a százalékos értéket szeretnéd megkapni, használd a visszatevés nélküli kombinatorikus modellt.<br /> Remélem, tudtam segíteni.<br /> <br /> speedminton

#11 speedminton, 08.07.16 21:33

Szia, gyimike!<br /> <br /> Így van, a bankesély licitkörönként változik.<br /> Ha a turnön emel valaki, akkor a táblázat első oszlopát vedd figyelembe, tehát a flösshúzónál a 4:1-hez arányt. A 2:1-hez arányt nem nézheted, mert a turn és a river utáni licitkörben is még lehet, hogy pénzt kell még befektetned, amit ez az arány nem számol.<br /> <br /> speedminton

#12 speedminton, 08.07.20 15:09

Sziasztok!<br /> <br /> Javítanám magam, azzal kapcsolatban, hogy kell számolni az esélyeket a turnön és a riveren együttvéve.<br /> Szóval Donat, alapvetően jók lennének a számításaid, ha a klasszikus valószínűségről lenne szó, csak itt a kezedet nem segítő és a kezedet segítő lapok ARÁNYÁRÓL van szó. Ezzel a módszerrel nem tudom, hogy lehet kiszámolni a turn és a river együttes esélyét, de a klasszikus valószínűséget (pontosabban a visszatevés nélküli modellt) használva a következőképp kell.<br /> Vegyük Donat példáját, a flushhúzó+nyílt végű sorhúzó esetét. 15 a jóid száma, 32 lap pedig nem segít neked.<br /> 2 esetet különböztetünk meg: <br /> 1) a turn lap az egyik jód lesz, a river pedig egy számodra semleges (ezzel egyenértékű a következő eset: a turn lap nem segít rajtad, de a river lap az egyik jód; hiszen nem számít a lapok sorrendje, a számolás szempontjából mindegy, hogy a turnön vagy a riveren egészül ki húzó kezed)<br /> 2) a turn és a river lap is a jóid közül van.<br /> Tehát a 47 hátralévő lapból 2-t fognak kiosztani, két eset jó neked, ha ebből a két lapból egy a jóid közül való, vagy pedig mindkettő a jóid közül való.<br /> 1)-nél a kedvező esetek száma: (15 alatt az 1)*(32 alatt az 1)=15*32, hiszen egyik lap a 15 jód közül kell legyen az egyik, a másik lap pedig a maradék 32-ből az egyik. ÉS a sorrendjük nem számít.<br /> 2)-nél a kedvező esetek száma: (15 alatt a 2)=(15*14)/2=105. Hiszen mindkét lap a 15 jód közül választódik ki. (15 alatt a 2 azt jelenti, hogy 15 valamiből hányféleképp tudok kiválasztani 2 darabot úgy, hogy a sorrendjük nem számít.)<br /> Az összes esetek száma: (47 alatt a 2)=(47*46)/2=1081. A flop után 47 lap marad, ebből 2 kerül leosztásra.<br /> Tehát a VALÓSZÍNŰSÉGE annak, hogy a turnt és a rivert figyelembevéve kiegészül a húzó kezed: kedvező esetek száma/összes esetek száma=(15*32+105)/1081=0,54, tehát kb. 54%.<br /> Ez azt jelenti, hogy 1,8478 esetből 1-szer egészül ki a kezed, tehát a kezedet nem javító és javító lapok ARÁNYA 0,8478:1.<br /> Matematikailag ez így korrekt.

#13 NewGuyOnBoard, 08.08.16 08:46

Sziasztok!<br /> <br /> @Spica<br /> <br /> Igen ezt akartam én is megkérdezni. Ha a bankesély 3:1, a flösshúzó esélye meg 4:1, akkor miért érdemes megadni? (8.kérdés)

#14 Saskaking, 08.08.24 20:13

sziasztok a legfelsö Kommentárra válaszolnék. Épp az h csak akkor szabad megadni ha a bankesély nagyobb mint a Huzo ( jo lapjaid) arányának a száma. Ezért érdemes hosszu távon megadni. Nem forditva ahogy az elözö kommentárba irta az emberünk.:DPl: Nyiltvégü sorhuzo tudjuk h Törn+ river együttes elött 5:1 hez az arány. És h a bankesély ennél magasabb arány akkor általában meg kéne adni.:DKöszönöm

#15 Blaireau, 08.10.25 13:46

Jó párszor újra megnéztem az Esélyek és jók táblázatot, ott a Flösshúzóra 3:1 a feltüntet arány, és ugyan nem rendelkezem olyan mélyreható matematikai tudással, mint az előttem hozzászólok, és feltételezem, hogy az adatok pontosak, akkor a szabályt figyelembe véve, mivel nem nagyobb bankesély, hanem pont egyenlő, ezért játszható meg a példakéz... Szerintem.

#16 Blaireau, 08.10.25 19:17

Hiába olvastam sokszor, mégis elnéztem, és 4:1....<br /> Lehet, hogy ezért nem sikerültek az iskolában tesztjeim? :)

#17 greenthumb84, 08.10.25 21:35

Azért az legyen mindenkinek a szeme előtt, hogy ez a kis letétes stratégia, flushre és sorra csak akkor érdemes játszani, ha nagyvakon vagy, és előtted nem emeltek be. Ha mégis másképpen cselekszel, és a riverig nem jön le semmi, valószínűleg lazán lenyomnak, és ezzel elég szép összegeket lehet bukni, főleg a magasabb limiteken. Csak akkor játsz flushra vagy sorra, ha már a flopban vagy, és nem kell megadnod, és akkor is legalább olyan flushre vagy sorra, ami legalább J, de inkább Q vagy A magas!

#20 deadmanshandA8, 09.03.25 19:25

ok

#21 xNorbi, 09.10.02 21:20

oke

#22 maczakb, 09.11.08 10:49

Sziasztok!<br /> <br /> A táblázat bizonyos sorainál mirét nincs példa? Meg lehetne kapnia teljes táblát?<br /> üdv.:<br /> maczakb

#23 maczakb, 09.11.08 10:52

Bocsi, kicsit jobban végiggondoltam, és rájöttem hogy azok a leértékelések miatt kellenek :)

#24 Laci24, 09.11.26 12:42

Sziasztok!<br /> <br /> Donat89 ezt nem tudom hogy jött ki:<br /> "A kettő szorzatát kell néznük, azaz: 17:32 x 15:31 = 0,257 hiszen a két eseménynek együtt kell bekövetkeznie".<br /> Ha jól értem te azzal számolsz, hogy nekünk az is jó ha riveren jön le egy jó lapunk, és lesz meg a sorunk, vagy a flöss, ezért szoroztad össze a valószínűségeket. De akkor ha turn-ön nem jön meg a jó lapunk, és az ellenfél tezs be tétet vagy emel, akkor már leromlott a flopon számolt sorra, vagy flössre való esélyünk. Jól gondolom?<br /> <br />

#25 Dragonboy5, 10.01.08 15:19

Sziasztok!<br /> <br /> Ezeknél az esély latolgatásnál azt is figyelni kellene, hogy hányan játszanak. Ugyanis a többiek kezében is lehet azokból a lapokból, amire nekem szükségem lenne. Lehet, hogy sorra várok A-szal, de mi van, ha mind a 4 A kint van a játékosoknál...<br /> <br /> Üdv. T.

#26 Strigo13, 10.01.14 20:03

Én a százalékos számítást szeretem, és ennek kiszámítására ismerek egy nagyon egyszerű módszert is.<br /> Ahány outod ("jód") van, szorozd meg néggyel, és a flop után ennyi %-ban lesz jobb kezed.<br /> Turn után pedig az outok számát szorozd meg kettővel, és adj hozzá egyet.

#27 Lorand08, 10.05.31 15:29

köszönöm a cikk készitőjének

#28 marci18, 10.09.12 22:45

Sziasztok!<br /> A kérdésem az lenne,h már rögtön a floppon a bal oldali értékeket vegyem figyelembe,mert sok kvizbe már a floppnál ahhoz mérve számolnak!? <br /> A másik dolod,h ha nekem van egy XX flösshuzom,akk bele lehet számolni a drill és a két pár lehetöségét is ugye,és igy kapom meg azt az értéket ahova nincs lap irva!?<br /> Lehet,h a válasz magátol értetödik,de nemvagyok benne biztos,ezért szeretnék tutira menni :D

#29 Lorand08, 10.10.13 14:57

Köszönöm a cikket!

#30 roland11131, 11.01.19 17:49

köszi ezt a cikket és a videót, sok dolgot helyre tett bennem. Bár jobb ha még megnézem párszor, mert szerintem sokat segít a játékomban.

#31 investig, 11.02.07 12:16

Sziasztok!<br /> Csatlakoznék Dragonboy5 #25 hsz.-ához.<br /> A fentiek csak akkor érvényesek, ha egyedül vagy:)<br /> Minden további kezenként lehet szorozgatni lefelé az esélyeket... mindenkinél két lap van, azokat Te már biztosan nem kapod meg.<br /> <br /> Mindenesetre nagyon hasznosnak találom a cikkeket, nagyon jó iránymutatók.

#32 sanka22, 11.02.15 17:55

Ha a banki esély MAGASABB???(6:1-14,28% magasabb??? mint 5:1-16,66%), mint a húzó kéz kiegészülésének esélye, akkor nyereséget fogsz elérni hosszútávon. Ha a banki esély alacsonyabb, akkor veszteséget termelsz hosszú távon. <br /> Fordítva, v. mégsem!?!?<br /> Nem az a lényeg, hogy előbb +nyered a 12 dodót, mint ahányszor ki kéne fizetned 2 dodós buktákkal?

#33 inaska33, 11.06.01 11:26

Az egy dolog, hogy ha 50% nyerési esélyre lenne szükség ahhoz hogy megadhassam, de nekem csak 39% esélyem van a flösshúzómmal ezért dobok, viszont mivan ha bejön?<br /> Na nézzük csak:<br /> pl 10 cent a pot és 10 centet hívnak, nekem 10 centet kell megadni hogy 20-at nyerjek, azaz 50% nyerési esélyre lenne szükségem, de csak flösshúzóm van (39% nyerési esély kb) és megadom:<br /> tegyük fel hogy 5ből egyszer nem jön le a flöss azaz= -50cent, viszont ha 6-ra lejön, akkor elégszépen meg tudjuk kopasztani, viszont ez ellenféltől is függ hogy mennyire laza stb...szóval annyira nem tökéletes elmélet, de azér tleírtam :D

#34 Makrelanda, 11.06.18 08:23

Sziasztok!<br /> Nekem eleinte nagyon jól ment, aztán vmi úton módon elkezdtem zuhanni, és azóta ha nézem az esélyeket, ha nem, csak vesztek... Nem tudom lehet h egyszerűen csak egy pechszéria, de 10$n vagyok a kezdőtőkéről, és onnan már nem kellene veszteni...:(

#35 hulman86, 11.06.19 14:18

Helló!Én egy dolgot nem értek.Hogy flopp után 52-ből 47 lap van még bent.Igen ám de mi van a rajtam kívüli 8 emberrel?Nálluk is van 2lap fejenként.Akkor az flopp után már csak 52-5(-9)=38lap.Vagy nem így van?És a nyolc játékostól is függ hogy hányan maradtak bent!?Akinél A van az ált nem dobja.

#36 kityo, 11.10.31 12:48

#35<br /> Üdv!<br /> Ami másnál van, az számodra ugyanúgy ismeretlen, ezért. Persze, ha Axel limpelgetnek és tegyük fel te A-ra vársz, akkor le lehet vonni.<br /> Szerintem...<br /> Üdv:én