Stratégiával a hosszú távú sikerért az online pókerben - regisztrálj most ingyenesen!

A legjobb stratégiák A helyes stratégiával gyerekjáték a póker. Szerzőink lépésről lépésre bemutatják, hogyan lehetsz te is sikeres.

A legokosabb elmék Tanulj meg pókerezni a legsikeresebb nemzetközi
profi játékosoktól az élő
edzéseken és a fórumban.

Ingyenes pókertőke A PokerStrategy.com teljesen ingyenes. Ráadásul még ingyenes pókertőke is vár rád.

Már PokerStrategy.com felhasználó vagy? Jelentkezz be itt!

StratégiaNo-Limit BSS

Legyőzni az NL50-et - Kilátások

» CIKK

Legyőzni az NL50-et (6/6)
Kilátások

Készítette: Hasenbraten

A sorozat ezen utolsó részében különböző koncepciókat fogunk érinteni. Nem kifejezetten egy adott téma feldolgozásáról lesz szó, hanem sokkal inkább néhány gyakorlati természetű gondolatmenetről.

A bemutatott játéklépéseket ezeken a kereteken belül nem is tudnánk kimerítően megtárgyalni. Fontos felismerni, hogy ennél többről van szó. Eddig - és ezután a cikk után is - épphogy csak a jéghegy csúcsát pillantottad meg. Ez mind nagyon szép, de még messze nem minden.

Ezután a sorozat után birtokodban van az elméleti tudás, hogy hatékonyan tovább képezhesd magad, és hogy jobb játékossá válhass. Ez a cikk megmutatja, hogy hova vezethetnek a bemutatott koncepciók.

4-bet blöffök

Néhányan biztosan csodálkoznak, hogy ez a téma eddig nem került megtárgyalásra. Egyszerűen túl speciális dologról van szó ahhoz, hogy még az alapvető koncepcióknál beszéljük át, viszont most itt van a helye. A név elárulja, hogy miről van szó, nevezetesen olyan 4-betről, amit blöffként csinálunk.

Ez egyrészt a kiegyensúlyozást szolgálja, ha a szörnyeddel 4-betelni is szeretnél, másrészt röviden végiggondolhatod ennek a közvetlen várható értékét is.

1. példa

100BB Stacks

Preflop: A játékos emel 4BB-t, B játékos emel 12BB-t, A játékos emel 30BB-t

Mekkora volt A játékos utolsó emelésének az EV-je, ha 0% részesedést feltételezünk?

EV = Pfold * 17.5 BB – (1-Pfold) * 30

Ez a lépés tehát 63% dobási valószínűségnél EV-semleges. Most mindenki elgondolkodhat, hogy vajon az adott helyzetben teljesül-e ez az elégséges feltétel. Gyakran igen. Az A játékos tehát anélkül, hogy all-in menne, nyereségesen 4-bet blöffölhet. Sokaknak ez valószínűleg már nem új. Két pontról kell még beszélnünk:

  • Milyen helyzettől illetve milyen kézzel kell itt az A játékosnak még 4-bet/callt játszania?

Ha a B játékos itt 100 BB-nyi összegért valóban all-in megy, akkor az A játékosnak 70 BB-nyi összeget kell megadnia a 201,5 BB-nyi potban. Tehát mintegy 35% részesedésre van szüksége. Azért, hogy jobban átlássuk a helyzetet, nézzünk meg néhány példakezet az A játékos számára, valamint all-in skálákat a B játékos számára.

A játékos
B játékos
"A" játékos részesedése
55
QQ+, AK 35,65%
A5s
QQ+, AK
30,15%
67s
QQ+, AK
31,08%

A feszes all-in skála ellen tehát az alacsony zsebpárok nem alkalmasak a 4-bet blöffhöz, túl magas a részesedésük. Ha 4-betelsz velük, akkor itt meg kell adnod az all-int. A részesedések hasonló nagyságrendben maradnak, ha a B játékos lazábban pushol.

  • Milyen kezek alkalmasak a 4-bet blöffre?

Az, hogy végül a túl csekély részesedés miatt 4-bet/foldot játszol vagy 4-bet/callt egy csaknem EV semleges megadással, ez keveset változtat az EV-n. Az imázsodnak összességében viszont valószínűleg pozitív, ha egy ilyen fajta helyzetben 55 lapokkal ott leszel a terítésnél. Ezzel megmutatod, hogy nem egykönnyen válsz meg a lapjaidtól, és a részesedésedet is pontosan ismered. Néhány játékos ráadásul még akár halnak is fog hinni téged.

Van még egy másik ok is arra, hogy egy másik kezet válassz, mégpedig az úgynevezett Card Removal Effekt. Ez azt a tényt jelöli, hogy az ellenfelednél kisebb valószínűséggel van olyan kéz, amely olyan lapot tartalmaz, ami már nálad is ott van. Ebből adódik a pontos lapkombinációkban történő számolás.

Példaként: QQ+, AK összesen 18 + 16 = 34 lapkombinációt ad. Ha ászt tartasz olyan melléklappal, ami kisebb mint a Q, akkor blokkolod az összes kombináció felét az AA-ra, valamint az összes kombináció 1/4-ét az AK-ra. Tehát 34 – 7 = 27 kombináció marad, vagyis nagyjából az eredeti valószínűség 79%-a.

Ennek a skálának egyébként a Kx ugyanolyan erős blokkolója, mint az Ax. Csak a Qx blokkol csupán 3-at a 34 kombinációból. Eszerint tehát nyereségesebb olyan kézzel blöffölni, ami rendelkezik Card Removallal, mint olyannal, ami nem.

Néhány véleménnyel ellentétben az is könnyen lehetséges, hogy viszonylag gyenge kezekkel 4-bet blöfföljünk. Attól függetlenül, hogy a megadás (pozíción kívül?) talán még a jobb alternatíva, a 4-bet/fold pl. AJ lapokkal, vagy akár AQ lapokkal szituációtól függően nyereségesebb.

Nézzünk meg ehhez ismét néhány részesedést:

A játékos
B játékos
"A" játékos részesedése
Card-Removal csökkentéssel
AQ
QQ+, AK 25,46% 29,41%
AQ
TT+, AQ+
35,25%
27,41%
AJ
QQ+, AK
25,93%
20,06%
AJ
TT+, AQ+
28,74%
27,41%
KQ
QQ+, AK
21,83%
20,06%
KQ
TT+, AQ+
28,53%
27,41%

Egy feltételezett 4-bet után tehát csak az AQ-val adhatunk meg egy lazább push skála ellen. Viszont a B játékos all-in skálájáról alkotott helyes feltételezés esetén 20%-30%-kal csökken nála annak a valószínűsége, hogy ebből a skálából tart lapot a kezében.

Ha biztosak vagyunk abban, hogy nem kockáztatjuk meg 4-bet esetén az ellenfél megadását, akkor helyzettől függően a megadás mellett a Card Removal miatt egy viszonylag erős kézzel végrehajtott 4-bet blöff is lehetséges játéklépés.

5-Bet és 4-bet gyakoriság

A 4-bet blöffnél adódik egy probléma: a letétünk nagy részét kockáztatva kitesszük magunkat egy kontra veszélyének. Ugyanis az előbbi fejezetben felvázolt helyzetben a B játékosnak egy 5-bet all-inhoz a 4-betünk után már csak kevés kiszállási részesedésre van szüksége.

Ehhez nézzük meg a szükséges kiszállási részesedés görbéjét a saját részesedés függvényében. Az EV = 0 = Pfold * 43.5BB + ( 1-Pfold ) * ( Equity * 117.5BB - ( 1-Equity ) * 88BB ) feletti részesedés adott.



Mindent egybevéve ebből megtanulod, hogy a 4-bet blöff gyakorisága 50% tájékán nehezen kiegyensúlyozható. Lehetetlen ilyen gyakran 4-bet/foldot játszani. Ha ezt akarnánk, akkor sokkal gyakrabban kellene marginális kezekkel 4-bet/callt játszani ahhoz, hogy megkontrázhassunk egy laza 5-betet. Ahhoz, hogy értelmezni tudd ezt a grafikont, nézd meg még egyszer a saját részesedéseket:

A játékos
B játékos
"A" játékos részesedése
55
QQ+, AK
35,65%
A5s
QQ+, Ak
30,15%
67s
QQ+, AK
31,08%
JTs
QQ+, AK
29,22%

Mivel az 5-bet blöff vagy félblöff valójában inkább a laza dinamikáknál kerül majd alkalmazásra, itt találod még ezeknek a kezeknek a részesedését a TT+, AQ skálákkal szemben.

A játékos
B játékos
"A" játékos részesedése
55
TT+, AQ+
37,10%
A5s
TT+, AQ+
31,23%
67s
TT+, AQ+
31,64%
JTs
TT+, AQ+
32,10%

Ennek a számításnak az is célja, hogy jobban megértsd a 3-, 4- és 5-bet helyzeteket - a blöff szempontjai szerint is. Gyakran azonban jobb, ha a sok 4-bet helyett a 3-beteket csak megadjuk. A játék 4-betek ellen nem elképesztően nehéz és matematikailag pontosan körül is írható. Ez nem érvényes a flop utáni játékra a 3-betelt potban, ami miatt gyakran inkább ott lehetséges előnyt kiépíteni, mint a flop előtt.

Call Flop vs. raise Flop

Mindkét akció biztos része kell, hogy legyen a játékodnak, blöffért is és értékért is. Anélkül, hogy itt annyira belemennénk a részletekbe mint a 4-beteknél, említsünk meg mégis néhány olyan szempontot, amit figyelembe kell venned a kreatívabb akcióknál.

Ahhoz, hogy eldöntsd, hogy egy adott helyzetben inkább call flop vagy raise flop játéklépést szeretnél-e játszani egy jó játékos ellen, tisztáznod kell magadban, hogyan is hat az adott akció erre a játékosra.

A legnagyobb különbség valószínűleg a kiszállási részesedés közvetlen létrehozása az emelésnél. Jó játékosok ellen a flopon meghozott döntéskor természetesen a későbbi tétköröket is figyelembe kell venni.

Meg kell fogalmaznod, hogy mi a célod a kezeddel, majd mérlegelned kell, hogy milyen döntés támogatja ezt leginkább a flopon. Ezt különösen a többszörös töltetes blöfföknél kell megérteni, nem csak ennél az egy döntésnél.

Nem az a kérdés, hogy játssz-e 0815-ös úsztatást, hanem hogy a blöffel le tudod-e választani az ellenfelet a skálája egy részéről.

Felmerülnek tehát a következő kérdések: „Milyen gyakran van itt olyan támadható keze, mint a csúcs pár?” El tudom-e érni, hogy megváljon tőle itt a flopon, a turnön vagy a riveren, és ha igen, hogyan?

Itt szóba jöhet a megadás a flopon, emelés a turnön blöffként vagy félblöffként, vagy éppen a megadás a flopon, nyitás a turnön és nyitás a riveren. Gyakran még érdekes az is, hogy a színtiszta értékért játszott játékmódot gyakran blöffként vagy félblöffként játsszuk a későbbi tétkörökben.

A flopon sok játékos felkészült a támadásokra, és ennek megfelelően reagál. Ha száraz asztalon emelsz a flopon, akkor a polarizált skálád miatt esetleg gyakran fogsz végig megadást előidézni.

Ha ezzel szemben emelsz a turnön vagy akár a riveren, akkor az ellenfeled ritkábban, vagy szinte soha nem fog blöfföt feltételezni nálad, mivel ezek nem különösebben tipikus blöff-játékmódok. Itt ismét színre lép az önkizsákmányolás koncepciója. Képzeld el a következő helyzetet.

2. példa

100BB Stacks

Preflop: Hero is MP with AA
Hero raises 4BB, BU call 4BB

Flop: K, 8, 3 (9.5BB Pot)
Hero bets 5BB, BU calls 5BB

Turn: 2 (19.5BB Pot)
Hero bets 12BB, BU calls 12BB

River: 9 (43.5BB Pot)
Hero bets 21BB, BU raises 79BB (All-In), Hero?

Heronak az esetek 30%-ában kell jónak lennie ahhoz, hogy megadjon. BU játékát nem követendő példaként mutatjuk, hanem azért, hogy érthetőbbé tegyük a problematikát. A BU pozícióban ülő játékosnál ebben a helyzetben nem feltételeznénk blöfföt, vagyis ez számára egy jó helyzet lehet.

A kérdés konkrétan természetesen az, hogy milyen gyakran van Heronál szet, és milyen gyakran ad meg vele. Az már kérdéses, hogy ez egy jó blöffhelyzet-e a BU pozícióban ülő játékos számára vagy sem. Ha beleképzeled magad Hero helyzetébe, akkor a döntés ebben a helyzetben nagyon nehéz.

Képzeld most el, hogy BU emelt a flopon. A legtöbb esetben végig megadást játszanánk. Alternatívaként mi történt volna a turnön végrehajtott emelésnél? Hero vajon még mindig végig megad?

Itt használhatunk némi matematikát ahhoz, hogy megválaszoljuk a kérdést: Hero skálájának melyik része van itt jelen és milyen gyakran, vagy Hero milyen gyakran tart itt szörnyet? Azután eldöntheted, hogy ez a helyzet jó alkalmat ad-e a blöffre, még akkor is, ha Hero a riveren egy gyengébb kézzel el szeretné kerülni ezt a döntést.

3. példa

100BB Stacks

Preflop: Hero is MP with K J
Hero raises 4BB, BU call 4BB

Flop: K, 8, 3 (9.5BB Pot)
Hero bets 5BB, BU calls 5BB

Turn: 2 (19.5BB Pot)
Hero bets 12BB, BU calls 12BB

River: 9 (43.5BB Pot)
Hero checks, BU bets 33BB, Hero?

Vajon Heronak itt mindig könnyű megadása van? A BU melyik kezet játssza így azok közül, amelyeket Hero legyőz? Ahogy látod, az ilyen döntésnek a flopon érdekes kihatása van a kéz teljes dinamikájára. Ennek az alapos végiggondolása adhatja meg neked éppen azt az előnyt, amire a többi nyerő játékossal szemben szükséged van.

Check/call vs. checkraise

Szintén egy érdekes megközelítést ad a helyzethez a következő kérdés: Check/call vagy check/raise? Mindkettőnek van előnye és hátránya. A check/call rögtön lehetővé teszi számodra, hogy kedvezően nézhesd meg a turn lapot, és kis méreten tartja a potot. A check/raise ezzel szemben megnöveli a potot, és ismét megnyitja az akciót.

A közepesen erős kezeiddel a kedvezőbb terítés a cél, az erős kész kezeiddel a nagy pot, a húzókkal pedig vagy kedvezően húzni akarsz vagy az ellenfelet dobásra késztetni. Emiatt most a húzókkal check/raise-t és check/callt is játszhatnál, a közepesen erős kész kezekkel check/callt, az erős kész kezekkel pedig check/raise-t.

Ebből adódik egy viszonylag gyenge check/call skála problémája, amelyben sok a sérülékeny pár. Ha az ellenfeled képes arra, hogy figyelembe vegye ezt a körülményt, akkor ezzel sok problémát okozhat neked. Ezzel szemben számodra egyrészt a Herocallok maradnak a skálád gyenge részével, másrészt viszont felkínálkozik a passzív játékmód valamilyen nagyon erős kézzel.

Az ilyen játékosok ellen azt is vedd fontolóra, hogy nem változtatnád-e inkább blöffre a skálád sérülékeny részeit. Továbbá a check/callok hatását is figyelembe kell venni egy passzívabb, feszesebb ellenféllel szemben. Ő a megközelítési módja miatt kevésbé fogja azt gondolni, hogy "Hú, ez egy gyenge kész, máris kilövöm a kezéből", hanem inkább azt, hogy "Ja, oké, kész keze van és ezt elviszi a terítésig”.

Ezzel a gondolkodásmóddal szemben a pozíción kívüli úsztatások is elképzelhetők. Ha a turnön végrehajtott hátulról passzra nyitsz a riveren, akkor elég gyakran dobni fogják az ellenfelek a gyenge kész kezeket. 

Ehhez itt különösen a magas lapos, folytató nyitásra alkalmas asztalok kínálkoznak fel. Az ilyeneken ritkábban történik második töltet, és olyan kezet tarthatsz, amivel a riveren ésszerűen tudsz értékért nyitni.

Azt a lehetőséget is meg kell jegyeznünk, hogy mind az értékért nyitásokat, mind pedig a félblöfföket áthelyezzük a turnre. A szörnyekkel és az erősebb húzókkal is check/callt játszol a flopon azzal a szándékkal, hogy a turnön majd check/raise-t hajtasz végre.

Ez főleg az alacsonyabb asztalokon adja magát, ahol gyakran az ellenfeled második töltetére esélyes lapok kerülhetnek eléd, azzal együtt, hogy turnön sok kézzel az ingyen terítésért is nyitni fog.

Ezt a játékmódot jól ki lehet egyensúlyozni és mindenképpen fejtörést okoz az ellenfelednek. Jóllehet a félblöffökkel többet kockáztatsz, mindenekelőtt a csekély részesedés miatt, viszont néhány hiba elkövetésére is ráveszed az ellenfeledet. Ezt játszhatod csak mint érték-, illetve csak mint blöff játékmód, aszerint, hogyan reagál.

Többszörös töltetek

A második töltetet eddig nem tárgyaltuk különösképpen - például közvetlenül a folytató nyitás szempontjából -, annak ellenére, hogy fontos téma, eddig nem került bővebb említésre. A harmadik töltet is alapjában véve nem más, mint a koncepció következetes folytatása.

Itt szintén fontos a leosztás megtervezése. Fontold meg, milyen kezeket, mekkora agresszióval tudsz dobásra vinni, és hogy meg tudod-e annyira határozni az ellenfél skáláját, hogy nehogy túl gyakran ugyanígy játsszon egy olyan kézzel is, amit nem dob. Ha ezt ki tudod zárni, akkor semmi nem szól az ellen, hogy pl. a flopon emelj, hogy aztán legkésőbb a riveren dobásra késztess valamilyen párt.

Addig lehet alkalmazni ezt a játékmódot, amíg a helyzet elég gyakran végződik nyereséges blöff nyitással a riveren. Általánosságban elmondható, hogy a többszörös töltetekkel rendkívül nagy erőt mutatsz. Egyrészt legyen értelme ennek a játékmódnak, másrészt az ellenfeled ne legyen olyan, aki következetesen végig megad.

Itt különbséget kell tenned: vannak olyan játékosok, akik egy polarizált játékmóddal szemben egyszer (pl. check/raise), kétszer (egy következő nyitás), vagy akár háromszor is (terítés) megadnak. Logikus módon az utolsó kategória ellen nem lehet blöffölni.

Mindezt megfordítva a kevésbé következetes ellenfelek ellen gyakran könnyebben lehet visszablöffölni. Aki soha nem nyit tovább blöffként a turnön, azt természetesen a flopon az emelését követően nyereségesen lehet úsztatni, hiszen feladja a blöffjeit. Ha elég gyakran blöfföl, akkor ez is jó kontra játékmód.

» ÖSSZEFOGLALÁS

Ezen cikkek után, ha mindent megértettél és mindent alkalmazni is tudsz, akkor képesnek kell lenned arra, hogy megverd az NL50 SH-t. Ehhez az elméleti munka mellett sok gyakorlat is szükséges. Menj az asztalokhoz, próbáld ki a lépéseket, hozd meg a döntéseidet, és tanulj belőlük. Csak így fogsz tudni ezen túl is még tovább fejlődni.

 

Hozzászólások (1)

#1 camses, 11.07.01 10:50

Köszi szépen! Nagyon jók ezek a cikkek!